Az Édes Anna Kosztolányi Dezső írónk egyik legnagyobb remekműve. A mai napig egy szenzációs írásként tartják számon. A Tanácsköztársaság idején zajlott a mű. 

A magyar történelemben többször is előfordult, hogy a király személyét illetően nem volt egyetértés a főurak körében, más- más jelöltet támogattak. Ilyen volt Hunyadi Mátyás is, aki a kort jellemző belpolitikai viszályok és a külső, török fenyegetés idején került a trónra egy olyan családból, ami korábban nem adott uralkodót még. A szerencsének is köszönhetően került a Magyar Királyság élére, de rátermettsége, műveltsége és jó politikai döntései miatt tudta megőrizni a koronát több, mint 30 éven keresztül.

Kossuth Lajos korának meghatározó politikusa volt. Kiváló képességeit mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ügyvédként kezdte pályafutását, majd az országgyűlésekre követként bekerülve elkezdte megírni az Országgyűlési Tudósításokat, aminek köszönhetően megismerték nevét.

Adolf Hitlert, az osztrák születésű német politikust mindenki ismeri, egy valóban történelemformáló személyről van szó, még ha negatív hatással is volt a világ alakulására a 20. század közepén. Eszméivel, melyeket a Mein Kapfban (Harcom) fogalmazott meg, könnyen tudott azonosulni az első világháborút átélt és a békekötés után rendkívül nehéz politikai-gazdasági helyzetbe került német nép. Egyfajta kiutat láttak a nemzetiszocialista ideológiában, amely segítségével a társadalmi-gazdasági nehézségek megszűnnek és a német nép visszanyeri méltóságát a háborús vereség után.

A nyomás jele és mértékegysége bizony könnyen előjöhet az iskolai számonkérésben, dolgozatban vagy az érettségi vizsgán, amikor a számonkérés közeleg. Nagyon sokszor szokták a diákok elrontani a számítási példákban, hogy nem a megfelelő mértékegységet, vagy jelet használják a nyomással kapcsolatos számítási példák alkalmazásakor.

Amikor a következő fizika dolgozatra készülünk, akkor felmerülhet bennünk az alábbi kérdés: mi az idő jele? Sokszor látni példát arra, hogy a különböző fogalmak jelöléseit összekeverik egymással, vagy pedig a jellemző mértékegységekkel. Hogyan jelöljük a fizikát az időben? Íme, lássuk a választ!

Amikor a következő fizika, vagy matematika dolgozatra készülünk, akkor felmerülhet bennünk a kérdés: mi a térfogat jele? Eltér-e a fizikában és a matematikában a térfogat jele, jelölése, vagy pedig sem? Egyáltalán, van-e bármi jelentősége annak, hogy mi a jele a térfogatnak, hogy hogyan jelöljük? Íme, lássuk a választ!

A feszültség jele egy olyan téma, amit nagyon sokszor rontanak el a fizika dolgozatban a diákok. Ennek egész egyszerűen az az oka, hogy a feszültség fogalmát nagyon sokszor keverik össze az áramerősség, vagy ellenállás fogalmával, vagy pedig a használt mértékegységekkel.

A transzformátor egy olyan eleme a mai elektronikának, amely nélkül az életünket jóformán el sem tudnánk képzelni. Az autóelektronika immár évszázadok óta használja a transzformátorokat, hiszen szükség van arra valamilyen módon, hogy két áramkör között elektromágnenes úton energiát közvetítsünk.

A tömeg fogalma már az előtt megjelenik az életünkben, hogy a fizika órán először találkoznánk vele. Amikor egy súlyos tárgyat fel kell emelnünk, akkor sokszor feltesszük magunkban ezt a kérdést: „nem lehetne ez a tárgy egy picit könnyebb is”? De az is elképzelhető, hogy amikor az udvaron játszunk a labdával, akkor bizonyos esetekben nagyobbat üt a labda, amikor az hozzánk ér.

A sűrűség fogalma már általános iskolában is előkerül a fizika órákon. Habár, életünk során már korábban is találkozunk a sűrűség fogalmával még akkor is, ha nem ismertük a pontos fogalmát. Gondoljunk csak arra, amikor két különböző labda közül, melyeknek a térfogata nagyjából egyenlő volt, az egyik jóval nehezebb volt.

A sebesség egy olyan fogalom, ami már jóval az előtt megjelenik az életünkben, hogy a fizikaórán találkoznánk vele. Mikor nyaralni mentünk annak idején a szüleinkkel, akkor rendszeresen megkérdeztük, hogy „anyu! Mikor érünk már oda? Nem lehetne gyorsabban menni?” Amikor elmegyünk valahová, akkor megpróbáljuk előre megtervezni, hogy pontosan mennyi idő alatt érünk oda.

Pascal törvénye a fizika egyik olyan fontos tétele, amely nem csupán az iskolapadban talál meg minket, hanem a mindennapjainkban is megjelenik – gondoljunk csak a víztartályokra. Szintén nagy gyakorlati haszna van a törvénynek a különféle vízvezetékrendszerek felépítésekor és tervezésekor.

Hasznos lehet: fizika dolgozatnál, érettséginél, keresztrejtvény fejtéskor