A cserpészavazás (osztrakiszmosz) a népszavazás szabályos formája volt az ókori Görögországban. Minimum 6000 jelenlevő polgárra volt szükség, akik szavaztak 10 befolyásos / veszélyesnek tartott ember sorsáról (száműzetéséről) az ókori Görögországban.

Szálasi Ferenc a magyar történelem egyik legnehezebben megítélhető személye, hozzá kapcsolják a nyilas terrort, a budapesti zsidóság kiirtását és az ellenállók kivégzését. Neki volt köszönhető, hogy Magyarország az utolsó pillanatig kitartott a nácik oldalán, ezzel végképp a vesztes oldalra szorították hazánkat, az elkövetett kegyetlenségek miatt pedig az ország megítélése is igen negatív volt a háború utáni időszakban.

Az érettségi előtt álló diákok gyakran félnek a két vers összehasonlításától, így a novellaelemzésre hagyatkoznak. A versek összehasonlításánál az a tanári tapasztalatunk, hogy a versek tömörsége, rövidsége az, amely elrettentő számotokra. Valóban nehezebb értelmezni a verset, mint a novellát?

Az érettségin a novellaelemzés és a két vers összehasonlítása között választhattok. Akármelyiket választjátok erre a feladatra kapjátok a legtöbb pontot a három közül. Emiatt érdemes előre felkészülni és hamar eldönteni, melyikre fogtok koncentrálni a felkészülés folyamán. 

Diákként gyakran találkozhatunk ezzel a kérdéssel. Természetes folyamat, hogy szeretnénk megérteni, amit tanulunk. Válaszokat kapni a miértekre. Nos, a szövegértés képessége talán napjainkban még jelentőségteljesebb, mint a történelmünk során bármikor. A 21. század az információ százada. Az internetnek és az online világnak köszönhetően, hatalmas mennyiségű információ jut el hozzánk napi szinten.

Később nagyon sok híres fizikus foglalkozott az elektromosságtannal pl.: Luigi Galvani, aki békacombokkal kísérletezett, de sajnos a combok összerándulását rosszul értelmezte; Alessandro Volta épp Galvani kutatásai alapján alkotta meg a róla elnevezett elemet, amelyben réz és cink lemezek merültek kénsav oldatba (a ma használatos elemek is hasonló elven működnek).

A tézisregény a regények egyik fajtája, amely tulajdonképpen valamely filozófiai vagy erkölcsi tételt bizonyít vagy cáfol.

A karamara haszna (pénzverés haszna) az Árpád-korban azt a királyi kincstári bevételi forrást jelentette, amely a pénz rendszeres beváltásából származott.

A Helsinki-értekezlet egy nemzetközi konferencia volt 1975-ben, mikor 35 ország - köztük az USA és a Szovjetúnió aláírt egy közös egyezményt, ami az alapvető emberi jogokat és a kölcsönös tiszteletet hidette.

Az ortológusok a nyelvújítás vitájában a hagyományőrzők voltak, akik a nyelvújítás ellenzőiként léptek fel. Szerintük a nyelv életébe való tudatos beavatkozás nyelvromboló, nyelvrontó, és így elvetendő.