Magyar

Az Édes Anna Kosztolányi Dezső írónk egyik legnagyobb remekműve. A mai napig egy szenzációs írásként tartják számon. A Tanácsköztársaság idején zajlott a mű. 

A Szózat a magyarság egyik nemzeti éneke a Himnusz mellett. Mit fejez ki érzelmileg, milyen a vers hangvétele?

Egri Csillagok - Gárdonyi Géza tollából - összefoglalóval! Mit foglal össze ez a mű? Valóban hitelesnek számít történelmileg?

Petőfi Sándor művét a Himnusz mellett az egyik legjelentősebb magyar versalkotásként tartják számon. Kattints, és megtudod azt is, hogy miért! 

Toldi Miklós remekműve Arany János tollából. 

Bizonyára ez az a kérdés, amelyet minden iskolás feltesz magában, megkérdez a tanáraitól vagy a szüleitől. A nyelvtankönyveteket, helyesírási szabályzatot olvasgatva, hamar útvesztőnek tűnhet a magyar nyelv szabályozása. Ez a cikk többek között azért jött létre, hogy segítséget nyújtson nektek a helyesírás szabályainak labirintusában, segítsen eligazodni, illetve, hogy választ adjon nektek arra a kérdésre, miért fontos ez?

A metafora az egyik leggyakrabban használt szókép nemcsak az irodalomban, de a hétköznapokban is (pl. arcüreg, faiskola, hegygerinc, súlyos nehézségek, elhasal a vizsgán). Mindig két dolog kapcsolatán alapul, amely kapcsolat lehet külső, belső vagy hangulati hasonlóság.

A névátvitelek másik fő fajtája (a metafora mellett) a metonímia, amely a fogalmak érintkezésén vagy ok-okozati kapcsolatán alapul. Ez a nyelvi kép úgy kapcsolja össze a fogalmakat, hogy a beszélő átviszi az egyik foga-lom nevét a másiknak a jelölésére, s az ebből létrejövő kapcsolat teremti meg a stílusképet, hoz létre hatásos névcserét.

A metafora típusú képek esetében a fogalmi és a képi oldal között hasonlóságról beszélünk valamilyen közös jegy alapján. A csoport névadója a metafora (gör. ’átvitel’), amelyben két dolgot azonosítunk egymással: az egyik dolog nevét átvisszük a másikra. Két altípusát különböztethetjük meg szerkezeti szempontból. Teljes metaforáról beszélünk, ha mind a képi, mind a fogalmi sík jelen van a szövegben, mint például Petőfi híres versének refrénjében (A természet vadvirága): „A korláttalan természet / Vadvirága vagyok én.” 

Ady Endre 1877-ben született, Érdmindszenten (mai Románia). Nemesi öntudattal rendelkező családban nőt fel. A család egészen Ond vezérre vezette vissza magát. Amikor a költő megszületett, a nagy nemességből már csak az méltóságérzet maradt, a család pénzügyileg teljesen elszegényedett. Édesapja egyszerű földműves, édesanyja papleány volt. Középiskoláit a fiatalkorú Ady vallásos iskolákban töltötte, Nagykárolyban és Zilah településén. Nagykárolyban piarista gimnáziumban Zilah községében pedig református kollégiumban tanult. Már gimnazista korában kísérletezgetett vers és prózaírással.

Diákként gyakran találkozhatunk ezzel a kérdéssel. Természetes folyamat, hogy szeretnénk megérteni, amit tanulunk. Válaszokat kapni a miértekre. Nos, a szövegértés képessége talán napjainkban még jelentőségteljesebb, mint a történelmünk során bármikor. A 21. század az információ százada. Az internetnek és az online világnak köszönhetően, hatalmas mennyiségű információ jut el hozzánk napi szinten.

Az érettségin a novellaelemzés és a két vers összehasonlítása között választhattok. Akármelyiket választjátok erre a feladatra kapjátok a legtöbb pontot a három közül. Emiatt érdemes előre felkészülni és hamar eldönteni, melyikre fogtok koncentrálni a felkészülés folyamán. 

A ballada eredetileg egy verses kisepikai, nép - és műköltészeti műfaj. A mű előzményeit, eseményeit és a legfőbb okokat nagyrészt a drámai párbeszédekből és a lírai monológokból ismerhetjük meg. A műfaj lényeges jellemzője, hogy az embereket kiélezett lelkiállapotban, lélektani helyzetekben ábrázolja, sokszor a megzavart emberi lélek magatartását mutatja be.