A magyar honfoglalással kapcsolatban kevés írásos forrás maradt fent, a folyamatot emiatt nagyon nehéz pontosan leírni. A magyar nép Kárpát- medencébe érkezésével kapcsolatban a hiányos források miatt két, egymástól jelentősen eltérő elmélet is született, melyeknek több részlete ma is kérdéseket vet fel.

A névátvitelek másik fő fajtája (a metafora mellett) a metonímia, amely a fogalmak érintkezésén vagy ok-okozati kapcsolatán alapul. Ez a nyelvi kép úgy kapcsolja össze a fogalmakat, hogy a beszélő átviszi az egyik foga-lom nevét a másiknak a jelölésére, s az ebből létrejövő kapcsolat teremti meg a stílusképet, hoz létre hatásos névcserét.

A metafora az egyik leggyakrabban használt szókép nemcsak az irodalomban, de a hétköznapokban is (pl. arcüreg, faiskola, hegygerinc, súlyos nehézségek, elhasal a vizsgán). Mindig két dolog kapcsolatán alapul, amely kapcsolat lehet külső, belső vagy hangulati hasonlóság.

A metafora típusú képek esetében a fogalmi és a képi oldal között hasonlóságról beszélünk valamilyen közös jegy alapján. A csoport névadója a metafora (gör. ’átvitel’), amelyben két dolgot azonosítunk egymással: az egyik dolog nevét átvisszük a másikra. Két altípusát különböztethetjük meg szerkezeti szempontból. Teljes metaforáról beszélünk, ha mind a képi, mind a fogalmi sík jelen van a szövegben, mint például Petőfi híres versének refrénjében (A természet vadvirága): „A korláttalan természet / Vadvirága vagyok én.” 

A napóleoni háborúkat követő időszakban a magyar társadalmi átalakulás felgyorsult, a reformkori elképzelések alapjai erre az időszakra tehetőek. Ha az európai társadalmakat nézzük, akkor a lengyel után a magyar társadalomban volt a legnagyobb a nemesség aránya a korszakban, a kb. 10 milliós országban a lakosság kb. 5%-a nemes volt. A nemesség viszont nem volt egységes, az általuk birtokolt földterület mérete alapján tagolódott.

Bizonyára ez az a kérdés, amelyet minden iskolás feltesz magában, megkérdez a tanáraitól vagy a szüleitől. A nyelvtankönyveteket, helyesírási szabályzatot olvasgatva, hamar útvesztőnek tűnhet a magyar nyelv szabályozása. Ez a cikk többek között azért jött létre, hogy segítséget nyújtson nektek a helyesírás szabályainak labirintusában, segítsen eligazodni, illetve, hogy választ adjon nektek arra a kérdésre, miért fontos ez?

Toldi Miklós remekműve Arany János tollából. 

Petőfi Sándor művét a Himnusz mellett az egyik legjelentősebb magyar versalkotásként tartják számon. Kattints, és megtudod azt is, hogy miért! 

Egri Csillagok - Gárdonyi Géza tollából - összefoglalóval! Mit foglal össze ez a mű? Valóban hitelesnek számít történelmileg?

A Szózat a magyarság egyik nemzeti éneke a Himnusz mellett. Mit fejez ki érzelmileg, milyen a vers hangvétele?

Az Édes Anna Kosztolányi Dezső írónk egyik legnagyobb remekműve. A mai napig egy szenzációs írásként tartják számon. A Tanácsköztársaság idején zajlott a mű. 

A magyar történelemben többször is előfordult, hogy a király személyét illetően nem volt egyetértés a főurak körében, más- más jelöltet támogattak. Ilyen volt Hunyadi Mátyás is, aki a kort jellemző belpolitikai viszályok és a külső, török fenyegetés idején került a trónra egy olyan családból, ami korábban nem adott uralkodót még. A szerencsének is köszönhetően került a Magyar Királyság élére, de rátermettsége, műveltsége és jó politikai döntései miatt tudta megőrizni a koronát több, mint 30 éven keresztül.