A regáléjövedelmek az államkincstárt illető, királyi felségjogon szerzett jövedelmek összesége. Eleinte a király egyedüli jövedelme volt, később a városok, illetve földesurak egy része kapta meg ezeket a jövedelmeket.

Tovább olvasom

A szabad vers a mai értelemben egy költemény, mely verszerűen tördelt írásképpel rendelkezik, viszont nem versritmussal, hanem prózaritmussal rendelkezik, esetleg minden ritmust mellőző és rímtelen próza.

Tovább olvasom

A principátus fogalma a római császárkor körülbelül első 300 évében volt jelen. Itt az uralkodó, mint princeps a szenátussal együtt kormányoz, azonban ez csupán egy külső látszat, amit megtéveszt. A valóságban egyeduralom gyakorlása folyik.

Tovább olvasom

A vátesz jelentése látnok, próféta. Az irodalmi költészetben a prófétai szerepben fellépő költő megnevezése. A romantikus költészetben a váteszköltő mindig valamilyen küldetéstudattal rendeklezik, népvezér szerepet tölt be.

Tovább olvasom

A pánszlávizmus egy politikai irányt jelöl, mely számos szláv törzs orosz vezetés alatti egyesítését tűzte ki célul, többek közt a csehek, horvátok, tótok, szlovének, szerbek törzseit. A cél az volt, hogy a cári orosz hatalom alatt egyesüljön mindenki, a 19. és 20. században volt jelen.  

Tovább olvasom

Az ősiség törvénye kimondja, hogy az öröklött, azaz ősi nemesi birtok öröklődése hogyan történik Magyarországon, erre vezetett be egy szabályozást. Nagy Lajos király 1351-ben eltörölte a szabad végrendelkezés jogát, és meghozta az ősiség törvényét, amely kimondta, hogy az öröklött birtok mindig az egyenes vagy oldalági férfi utódra száll.

Tovább olvasom

A groteszk egy összetett esztétikai minőséget jelent. A komikum azon fajtáját jelenti, ahol a legszélsőségesebben ellentétes elemek egybefonódnak, ez kelti a nevetséges hatást.

Tovább olvasom

A merkantilizmus a 17. században megjelenő gazdaságpolitikai elmélet, a gazdaság akkor erősödik meg, ha az országból kiáramló nemesfém mennyiségét csökkentik, az országba beáramló nemesgém mennyiségét növelik.

Tovább olvasom

A tized a középkorban a jövedelem tizedrészét jelentette, melyet Istennek kellett felajánlani, az egyház munkáját kellett anyagilag támogatni. A tized szó egyik ismert szinonímája a dézsma, mely a latin decima "tized" szóból ered.

Tovább olvasom