Az inkvizíció a középkor kegyetlen módszere volt azokkal az egyénekkel szemben, akik meg merték kérdőjelezni a katolikus egyáz dogmáit és tanításait, vagy olyasmit tettek, ami a hit továbbadását komolyan akadályozhatta.

A hopliták az ókori Görögországban nehézfegyverzetű gyalogos katonák voltak, jellemző felszerelésük a bronzsisak, lábvért és mellvért, valamint a nagyméretű pajzs és a rövid kard, valamint hosszú lándzsa.

A személyi kultusz valamely politikai személy, uralkodó személye körül kialakulú túlzott, természetellenes, irracionális tisztelet. Jellemzői a mértéktelen felmagasztalás, és a feltétel nélküli tisztelet, megkérdőjelezhetetlenség.

Az elkoga (ecloga) egy görög eredetű lírai (lírikoepikus) műfaj, mely a pásztori világot mutatta be. Dialogikus formát használ, különféle érzéseket, gondolatokat, szembesít az olvasóval. Sokszor dialogikus formát használ, azaz párbeszédekre épít.

A háromszög-egyenlőtlenség kimondja, hogy bármely háromszögben bármely két oldal összege nagyobb a harmadik oldal hosszánál.

A matematikában az A halmaz valódi részhalmaza a B halmaznak, ha az A halmaz minden eleme benne van B halmazban, de a két halmaz elemei nem ugyanazok.

A levélregény egy olyan regényműfaj, amely fiktív levelekből áll. A fiktív levelek időnként más szövegfajtákkal (elsősorban fiktív naplórészletekkel) együtt szerepelnek a műben.

A vetési pátens a Rákóczi-szabadságharc idején 1703 augusztusában közzétett rendelet volt. A rendelet értelmében a hadba vonuló katonák mentességet kaptak mindennemű földesúri és állami szolgáltatások alól. Később még egy pátenst kiadtak, a gyalui pátenst.

Az állóháború során a szembenálló felek frontvonalai hosszú időre beállnak, megmerevednek, emiatt egyik fél sem tud előre nyomulni. Az I. világháború jellemző hadviselése volt, a II. világháborúban már kevésbé volt elterjedt. 

A démosz az ókori Görögország városállamaiban élő köznép volt, akinek nem volt jelentősebb vagyona, szabad, polgárjoggal rendelkező ember volt.

Az uradalom a középkori hűbéri, feudális rendszerben a földesúr birtokának gazdasági és igazgatási egysége volt. Több, vagy akár sok falvat és az azokhoz tartozó legelőket, szántókat, erdőket, tavakat foglalja magában.

A konkvisztádor a portugál és spanyol hódítókat jelöli, akik az amerikai kontintens leigázásával és gyarmatosításával akartak meggazdagodni, hatalmas vagyonra szert tenni.