Matematikával kapcsolatos cikkeink, írásaink középiskolásoknak, gimnazistáknak, általános iskolásoknak.
A deltoid már a negyedik osztályos matematika tananyagban is előjön. Az érettségin, valamint a gimnáziumi felvételin is rendszeresen jönnek elő deltoidokkal kapcsolatos feladatok. Hogyan számítható ki a deltoid területe és annak kerülete? Mik a deltoid tulajdonságai? Hogyan néz ki egy konvex vagy egy konkáv deltoid?
Tovább olvasom
A gömb térfogata és felszíne már az általános iskolás tananyag részét képezi. Annál is inkább, hiszen a gimnáziumi felvételin nagyon gyakran jönnek elő a gömb térfogatával, és felszínével kapcsolatos feladatok, ahogy az érettségi vizsgán is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a gömb fogalmával, és a megfelelő számítási képletekkel.
Tovább olvasom
A gúla térfogata és felszíne már általános iskolában is tananyag – a gimnáziumi felvételin rendszeresen jelennek meg olyan feladatok, melyek a gúlával kapcsolatosak. Az érettségin is rengetegszer vannak gúlával kapcsolatos számítások. Hogyan számítható ki a gúla térfogata és felszíne? Mik a gúla részei?
Tovább olvasom
A henger már az ötödik osztályos matematika számonkéréskor is előkerül. Mégis miért fontos, hogy tisztában legyünk a hengerre vonatkozó legfontosabb állításokkal és összefüggésekkel? Azért, mert a középiskolai felvételin, és az érettségin is rendszeresen jönnek elő olyan kérdések, melyek a hengerhez kapcsolódnak.
Tovább olvasom
A húrtrapéz mindig is esszenciális részét képezte az iskolai, általános iskolás tananyagnak. Már a gimnáziumi felvételin is elvárás, hogy a diákok tisztában legyenek a húrtrapézokat értintő elemi állításokkal. Annál is inkább fontos témakör, hiszen a matematika érettségin is rendszeresen megjelenő téma.
Tovább olvasom
A kocka már általános iskola ötödik osztályában is számonkérés. A gimnáziumi felvételin, valamint az érettségin elég gyakran jönnek elő kockával kapcsolatos feladatok és számítások. Hogyan kell egy kockákból összerakott test térfogatát és felszínét kiszámolni?
Tovább olvasom
A kör kerülete, területe, részei témakör már ötödik osztályban is előjön a matematika órákon. Azonban már korábban is felmerülnek az emberekben a körrel kapcsolatos kérdések, hiszen a való életben is megjelenik a kör, mint fogalom. Amikor pizzát rendelünk, akkor mégis hogyan érdemes vásárolni? Melyik éri meg jobban – 2 db 32 cm-es pizza, vagy pedig 1 db 45 cm-es?
Tovább olvasom
A négyzet már általános iskola harmadik osztályában is fontos részét képzi az iskolai tananyagnak. Az érettségi vizsgán, valamint a gimnáziumi felvételin évről évre jönnek elő négyzettel kapcsolatos feladatok és számítások. Hogyan számítható ki a négyzet területe és kerülete? Mekkora a négyzet átlója az oldal hosszal kifejezve?
Tovább olvasom
A paralelogramma egy klasszikus iskolai tananyag, mely nem csupán a témazárón köszönhet vissza, hanem a középiskolai felvételin, és az érettségin is. Habár nem annyira nehéz témakör, érdemes tisztában lenni minden a paralelogrammát jellemző állítással, hiszen értékes pontokat veszíthetünk a számonkéréskor, ha nem tudjuk meghatározni például a paralelogramma területét és kerületét.
Tovább olvasom
A prímszámok immár 2000 éve képzik a matematika szerves részét. Annál is inkább, hiszen már az ókori görögök is megalkották a prímek fogalmát, mikor Euklidesz kr.e 2000-ben definiálta a prímszámokat. Egyáltalán, mi a prímszám definíciója? Hogyan igazolható, hogy végtelen sok prímszám létezik?
Tovább olvasom
A rombusz esszenciális része már az általános iskolai tananyagnak is. Akár középiskolai felvételiről lenne szó, akár érettségiről, vagy a következő matematika témazáróról – mindenképp érdemes tisztában lenni a rombusz fogalmával, tulajdonságaival, hiszen rengeteg olyan feladat kerülhet elő, ami kapcsolódik a rombuszokhoz.
Tovább olvasom
A százalékszámítás már jóformán kisiskolás korunkban ránk köszön. Már hatodik osztályos iskolai tanulóktól is elvárás, hogy profin tisztában legyenek a százalékszámítás csínjával – bínjával. Viszont, már ez előtti korban is megjelenik az emberekben a százalékszámítással kapcsolatos érdeklődés. Miért?
Tovább olvasom
A téglalap területe, kerülete már általános iskolás tananyagnak számít. Ha valaki sikeres felvételit szeretne írni, vagy jó eredményt elérni az érettségi vizsgán, akkor a legelemibb dolgok közé tartoznak a téglalappal kapcsolatos számítások. Éppen ezért érdemes tisztában lennünk a téglalap fogalmával, valamint a megfelelő számítási példákkal.
Tovább olvasom
A téglatest már harmadik osztályban is esszenciális részét képezi az iskolai tananyagnak. Annál is inkább fontos tisztában lennünk a téglatestekkel kapcsolatos számításokkal és állításokkal, hiszen rengeteg felvételi és érettségi feladat volt az évek során, melyek ehhez a témakörhöz kapcsolódnak.
Tovább olvasom
A térfogat számítás rendszeresen előjön az érettségi vizsgákon. Még a gimnáziumi felvételin is gyakran jönnek elő olyan feladatok, ahol meg kell határozni, hogy mekkora egy adott testekből álló alakzat térfogata. Ehhez pedig tudni kell, hogy hogyan kell meghatározni a térfogatát az egyes testeknek.
Tovább olvasom
A trapéz fogalma esszenciális részét képezi minden egyes iskolai tananyagnak – legyen szó akár általános iskolai tananyagról, vagy érettségiről. Ha jó jegyeket szeretnénk szerezni, akkor mindenképp fontos, hogy tisztában legyünk a legfőbb trapézokat érintő állításokkal. Hogyan számolható ki a trapéz területe és kerülete?
Tovább olvasom
A háromszög kerület-és területszámítása azon része az iskolai tananyagnak, amelyet mindenkinek ismernie kell. Az egyik leggyakorlatiasabb része a matematikának, és számtalan olyan példát lehetne felsorolni, ahol a való életben is megjelenik a háromszögekkel kapcsolatos terület és kerületszámítás.
Tovább olvasom
A római számok az ókori rómából származnak. Nem csupán a matekórákon találkozhatunk velük, hanem a hétköznapokban is: számos antik alkotáson és művön jelennek meg. A római számok a latin ABC betűit használják: az egyes számokat nem az általunk hétköznapok során használt és ismert arab számjegyekkel (pl. 1, 4), hanem a latin ábécé betűivel jelöljük.
Tovább olvasom