Történelem

Ha a magyar történelem nagy személyeit kérdezzük meg valakitől, akkor biztos, hogy eszébe jut Hunyadi János neve. Lehet, hogy csak a nándorfehérvári csatát tudja hozzá kapcsolni és a déli harangszót, vagy csak annyit, hogy Mátyás király apja, de az ő személye olyan mélyen beleivódott a magyarság tudatába, hogy ha nem is elsőként mondja, akkor is benne lesz a felsorolásban Kossuth Lajos, I. (Szent) István és Horthy Miklós mellett.

Adolf Hitlert, az osztrák születésű német politikust mindenki ismeri, egy valóban történelemformáló személyről van szó, még ha negatív hatással is volt a világ alakulására a 20. század közepén. Eszméivel, melyeket a Mein Kapfban (Harcom) fogalmazott meg, könnyen tudott azonosulni az első világháborút átélt és a békekötés után rendkívül nehéz politikai-gazdasági helyzetbe került német nép. Egyfajta kiutat láttak a nemzetiszocialista ideológiában, amely segítségével a társadalmi-gazdasági nehézségek megszűnnek és a német nép visszanyeri méltóságát a háborús vereség után.

Kossuth Lajos korának meghatározó politikusa volt. Kiváló képességeit mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ügyvédként kezdte pályafutását, majd az országgyűlésekre követként bekerülve elkezdte megírni az Országgyűlési Tudósításokat, aminek köszönhetően megismerték nevét.

A magyar történelemben többször is előfordult, hogy a király személyét illetően nem volt egyetértés a főurak körében, más- más jelöltet támogattak. Ilyen volt Hunyadi Mátyás is, aki a kort jellemző belpolitikai viszályok és a külső, török fenyegetés idején került a trónra egy olyan családból, ami korábban nem adott uralkodót még. A szerencsének is köszönhetően került a Magyar Királyság élére, de rátermettsége, műveltsége és jó politikai döntései miatt tudta megőrizni a koronát több, mint 30 éven keresztül.

A napóleoni háborúkat követő időszakban a magyar társadalmi átalakulás felgyorsult, a reformkori elképzelések alapjai erre az időszakra tehetőek. Ha az európai társadalmakat nézzük, akkor a lengyel után a magyar társadalomban volt a legnagyobb a nemesség aránya a korszakban, a kb. 10 milliós országban a lakosság kb. 5%-a nemes volt. A nemesség viszont nem volt egységes, az általuk birtokolt földterület mérete alapján tagolódott.

A magyar honfoglalással kapcsolatban kevés írásos forrás maradt fent, a folyamatot emiatt nagyon nehéz pontosan leírni. A magyar nép Kárpát- medencébe érkezésével kapcsolatban a hiányos források miatt két, egymástól jelentősen eltérő elmélet is született, melyeknek több részlete ma is kérdéseket vet fel.

A „Kádár-korszak” hazánk egyik meghatározó időszaka volt a 20. században, ezt időtartama (1956-1989), illetve az ebben az időszakban zajló politikai- gazdasági- társadalmi átalakulás is alátámasztja, melyet a rendszerváltás és a magyar demokratikus rendszer kialakítása követett. Ki volt Kádár János, milyen intézkedéseket vezetett be? 

A középszintű történelem érettségi szent grálja talán az esszé írás. Az mindig is kiszámíthatatlan volt, hogy mit fognak kérdezni a tesztkérdéseknél, vagy az érettségi vizsga egyéb részein – az azonban teljesen kiszámítható volt mindig is, hogy az esszékérdések között mik fognak előjönni. Itt kapunk egy témakört, amit ki kell dolgozni írásos formában, és ezek a témakörök kiszámíthatók. Rengeteg érettségiző itt próbálja meg a vizsga „biztos pontjait” megszerezni. De mik a történelem érettségi esszé témakörök? Hogyan írjunk esszét? Lássuk a választ!

A mohácsi csata a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiája, a középkori Magyarország virágzását zárta le. A csata során elvesztettük a királyt és az országot irányító főpapságot, illetve a bárók jelentős részét is a több, mint 20 ezer katona mellett. A vereség mind katonai, mind politikai szempontból igen súlyos volt, a következmények pedig megpecsételték az ország sorsát. A törökök innentől kezdve akadálytalanul jutottak el az ország belsejébe és foglalták el Budát is.

A protestáns tágabb értelemben minden olyan egyház, vallás és személy, mely a reformáció következtében a 16. században jött létre Kálvin, Luther és más más vallásreformátorok tanításai, munkássága alapján.

Szálasi Ferenc a magyar történelem egyik legnehezebben megítélhető személye, hozzá kapcsolják a nyilas terrort, a budapesti zsidóság kiirtását és az ellenállók kivégzését. Neki volt köszönhető, hogy Magyarország az utolsó pillanatig kitartott a nácik oldalán, ezzel végképp a vesztes oldalra szorították hazánkat, az elkövetett kegyetlenségek miatt pedig az ország megítélése is igen negatív volt a háború utáni időszakban.

A müncheni egyezményben az olasz miniszterelnök, Mussolini és Daladier francia, Chamberlain brit miniszterelnökök jóváhagyták Németország (Hitler) területi követeléseit, és a Szudéta-vidék Németországhoz való csatolását, mely többnyire német lakosságú volt.

A Hanza-kereskedelem a középkorban az egyik legnagyobb kereskedelmi szövetség, ami Észak-Európában és a balti térségben volt jelen a XIII–XVII. században.

Hasznos lehet: történelem dolgozatnál, érettségin, rejtvény fejtéskor.

Az érettségi vizsga évről évre meghatározó része a gimnazisták életének – hiszen itt dől el, hogy melyik felsőoktatási intézménybe fognak felvételt nyerni. Három olyan tantárgy van, melyből mindenkinek kötelező vizsgát tennie: matematika, magyar, történelem. Egy felmérés eredményéből kiderült, hogy a diákok csaknem fele a történelem vizsgától tart a legjobban.

Szolón (Kr. e. 638 körül – Kr. e. 558 körül) kiváló képességű ókori athéni politikus, hadvezér és költő, a hét görög bölcs egyike. Nevéhez köthető az úgynevezett szolóni alkotmány, vagyis a timokratikus állami berendezkedés megteremtése, ami az anyagi javak birtoklásán alapult.

A személyi kultusz valamely politikai személy, uralkodó személye körül kialakulú túlzott, természetellenes, irracionális tisztelet. Jellemzői a mértéktelen felmagasztalás, és a feltétel nélküli tisztelet, megkérdőjelezhetetlenség.