6. osztály

Hasznos tartalmak, információk 6. osztályos tanulók számára az iskolai készüléshez, tanuláshoz, könnyebb megértéshez.

Hunyadi János Élete 📃 Szerepe A Magyar Történelemben

Ha a magyar történelem nagy személyeit kérdezzük meg valakitől, akkor biztos, hogy eszébe jut Hunyadi János neve. Lehet, hogy csak a nándorfehérvári csatát tudja hozzá kapcsolni és a déli harangszót, vagy csak annyit, hogy Mátyás király apja, de az ő személye olyan mélyen beleivódott a magyarság tudatába, hogy ha nem is elsőként mondja, akkor is benne lesz a felsorolásban Kossuth Lajos, I. (Szent) István és Horthy Miklós mellett.

Tovább olvasom
Mátyás Király, Hunyadi Mátyás 📃 Élete, Jelentősége, Története

A magyar történelemben többször is előfordult, hogy a király személyét illetően nem volt egyetértés a főurak körében, más- más jelöltet támogattak. Ilyen volt Hunyadi Mátyás is, aki a kort jellemző belpolitikai viszályok és a külső, török fenyegetés idején került a trónra egy olyan családból, ami korábban nem adott uralkodót még. A szerencsének is köszönhetően került a Magyar Királyság élére, de rátermettsége, műveltsége és jó politikai döntései miatt tudta megőrizni a koronát több, mint 30 éven keresztül.

Tovább olvasom

Az ősiség törvénye kimondja, hogy az öröklött, azaz ősi nemesi birtok öröklődése hogyan történik Magyarországon, erre vezetett be egy szabályozást. Nagy Lajos király 1351-ben eltörölte a szabad végrendelkezés jogát, és meghozta az ősiség törvényét, amely kimondta, hogy az öröklött birtok mindig az egyenes vagy oldalági férfi utódra száll.

Tovább olvasom

A mezőváros a feudalista korban létrejött közgazgatási egység, mely a földesura által kiváltságokkal felrházott település volt. Jogilag már nem jobbágyfalu volt, de még nem királyi város. Határai a földesúr által lettek megszabva.

Tovább olvasom

A háromszög kerület-és területszámítása azon része az iskolai tananyagnak, amelyet mindenkinek ismernie kell. Az egyik leggyakorlatiasabb része a matematikának, és számtalan olyan példát lehetne felsorolni, ahol a való életben is megjelenik a háromszögekkel kapcsolatos terület és kerületszámítás.

Tovább olvasom

A térfogat számítás rendszeresen előjön az érettségi vizsgákon. Még a gimnáziumi felvételin is gyakran jönnek elő olyan feladatok, ahol meg kell határozni, hogy mekkora egy adott testekből álló alakzat térfogata. Ehhez pedig tudni kell, hogy hogyan kell meghatározni a térfogatát az egyes testeknek.

Tovább olvasom

A téglalap területe, kerülete már általános iskolás tananyagnak számít. Ha valaki sikeres felvételit szeretne írni, vagy jó eredményt elérni az érettségi vizsgán, akkor a legelemibb dolgok közé tartoznak a téglalappal kapcsolatos számítások. Éppen ezért érdemes tisztában lennünk a téglalap fogalmával, valamint a megfelelő számítási példákkal.

Tovább olvasom

A vetési pátens a Rákóczi-szabadságharc idején 1703 augusztusában közzétett rendelet volt. A rendelet értelmében a hadba vonuló katonák mentességet kaptak mindennemű földesúri és állami szolgáltatások alól. Később még egy pátenst kiadtak, a gyalui pátenst.

Tovább olvasom

A ballada eredetileg egy verses kisepikai, nép - és műköltészeti műfaj. A mű előzményeit, eseményeit és a legfőbb okokat nagyrészt a drámai párbeszédekből és a lírai monológokból ismerhetjük meg. A műfaj lényeges jellemzője, hogy az embereket kiélezett lelkiállapotban, lélektani helyzetekben ábrázolja, sokszor a megzavart emberi lélek magatartását mutatja be.

Tovább olvasom
A Költői Képek És Eszközök Fajtái 📃10 Példával Bemutatva!

A metafora típusú képek esetében a fogalmi és a képi oldal között hasonlóságról beszélünk valamilyen közös jegy alapján. A csoport névadója a metafora (gör. ’átvitel’), amelyben két dolgot azonosítunk egymással: az egyik dolog nevét átvisszük a másikra. Két altípusát különböztethetjük meg szerkezeti szempontból. Teljes metaforáról beszélünk, ha mind a képi, mind a fogalmi sík jelen van a szövegben, mint például Petőfi híres versének refrénjében (A természet vadvirága): „A korláttalan természet / Vadvirága vagyok én.” 

Tovább olvasom