8. osztály

A háromszög kerület-és területszámítása azon része az iskolai tananyagnak, amelyet mindenkinek ismernie kell. Az egyik leggyakorlatiasabb része a matematikának, és számtalan olyan példát lehetne felsorolni, ahol a való életben is megjelenik a háromszögekkel kapcsolatos terület és kerületszámítás.

A kör kerülete, területe, részei témakör már ötödik osztályban is előjön a matematika órákon. Azonban már korábban is felmerülnek az emberekben a körrel kapcsolatos kérdések, hiszen a való életben is megjelenik a kör, mint fogalom. Amikor pizzát rendelünk, akkor mégis hogyan érdemes vásárolni? Melyik éri meg jobban – 2 db 32 cm-es pizza, vagy pedig 1 db 45 cm-es?

A húrtrapéz mindig is esszenciális részét képezte az iskolai, általános iskolás tananyagnak. Már a gimnáziumi felvételin is elvárás, hogy a diákok tisztában legyenek a húrtrapézokat értintő elemi állításokkal. Annál is inkább fontos témakör, hiszen a matematika érettségin is rendszeresen megjelenő téma.

A henger már az ötödik osztályos matematika számonkéréskor is előkerül. Mégis miért fontos, hogy tisztában legyünk a hengerre vonatkozó legfontosabb állításokkal és összefüggésekkel? Azért, mert a középiskolai felvételin, és az érettségin is rendszeresen jönnek elő olyan kérdések, melyek a hengerhez kapcsolódnak.

A kocka már általános iskola ötödik osztályában is számonkérés. A gimnáziumi felvételin, valamint az érettségin elég gyakran jönnek elő kockával kapcsolatos feladatok és számítások. Hogyan kell egy kockákból összerakott test térfogatát és felszínét kiszámolni?

A rombusz esszenciális része már az általános iskolai tananyagnak is. Akár középiskolai felvételiről lenne szó, akár érettségiről, vagy a következő matematika témazáróról – mindenképp érdemes tisztában lenni a rombusz fogalmával, tulajdonságaival, hiszen rengeteg olyan feladat kerülhet elő, ami kapcsolódik a rombuszokhoz.

A százalékszámítás már jóformán kisiskolás korunkban ránk köszön. Már hatodik osztályos iskolai tanulóktól is elvárás, hogy profin tisztában legyenek a százalékszámítás csínjával – bínjával. Viszont, már ez előtti korban is megjelenik az emberekben a százalékszámítással kapcsolatos érdeklődés. Miért?

A személyi kultusz valamely politikai személy, uralkodó személye körül kialakulú túlzott, természetellenes, irracionális tisztelet. Jellemzői a mértéktelen felmagasztalás, és a feltétel nélküli tisztelet, megkérdőjelezhetetlenség.

A pártállam olyan egypártrendszert jelent, ahol a diktatórikus párt bármilyen demokartikus ellenőrzés nélkül gyakorolhatja a hatalmat. Egyeduralmi államforma, ahol a végrehajtó és törvényhozó hatalmat csupán egyetlen politikai párt vezérkara irányítja.

A „Kádár-korszak” hazánk egyik meghatározó időszaka volt a 20. században, ezt időtartama (1956-1989), illetve az ebben az időszakban zajló politikai- gazdasági- társadalmi átalakulás is alátámasztja, melyet a rendszerváltás és a magyar demokratikus rendszer kialakítása követett. Ki volt Kádár János, milyen intézkedéseket vezetett be? 

Ady Endre 1877-ben született, Érdmindszenten (mai Románia). Nemesi öntudattal rendelkező családban nőt fel. A család egészen Ond vezérre vezette vissza magát. Amikor a költő megszületett, a nagy nemességből már csak az méltóságérzet maradt, a család pénzügyileg teljesen elszegényedett. Édesapja egyszerű földműves, édesanyja papleány volt. Középiskoláit a fiatalkorú Ady vallásos iskolákban töltötte, Nagykárolyban és Zilah településén. Nagykárolyban piarista gimnáziumban Zilah községében pedig református kollégiumban tanult. Már gimnazista korában kísérletezgetett vers és prózaírással.

Az elkoga (ecloga) egy görög eredetű lírai (lírikoepikus) műfaj, mely a pásztori világot mutatta be. Dialogikus formát használ, különféle érzéseket, gondolatokat, szembesít az olvasóval. Sokszor dialogikus formát használ, azaz párbeszédekre épít.

A metafora típusú képek esetében a fogalmi és a képi oldal között hasonlóságról beszélünk valamilyen közös jegy alapján. A csoport névadója a metafora (gör. ’átvitel’), amelyben két dolgot azonosítunk egymással: az egyik dolog nevét átvisszük a másikra. Két altípusát különböztethetjük meg szerkezeti szempontból. Teljes metaforáról beszélünk, ha mind a képi, mind a fogalmi sík jelen van a szövegben, mint például Petőfi híres versének refrénjében (A természet vadvirága): „A korláttalan természet / Vadvirága vagyok én.”