12. osztály

A „Kádár-korszak” hazánk egyik meghatározó időszaka volt a 20. században, ezt időtartama (1956-1989), illetve az ebben az időszakban zajló politikai- gazdasági- társadalmi átalakulás is alátámasztja, melyet a rendszerváltás és a magyar demokratikus rendszer kialakítása követett. Ki volt Kádár János, milyen intézkedéseket vezetett be? 

Az 1947-es választásokat csalássorozattal nyerte meg a kommunista párt, ez nevezik a történelemben elhíresülten "kékcédulás választásoknak". A kommunisták minden egyes szavazó körzetben meghamisították a szavazáshoz szükség kékcédulát.

Szálasi Ferenc a magyar történelem egyik legnehezebben megítélhető személye, hozzá kapcsolják a nyilas terrort, a budapesti zsidóság kiirtását és az ellenállók kivégzését. Neki volt köszönhető, hogy Magyarország az utolsó pillanatig kitartott a nácik oldalán, ezzel végképp a vesztes oldalra szorították hazánkat, az elkövetett kegyetlenségek miatt pedig az ország megítélése is igen negatív volt a háború utáni időszakban.

A személyi kultusz valamely politikai személy, uralkodó személye körül kialakulú túlzott, természetellenes, irracionális tisztelet. Jellemzői a mértéktelen felmagasztalás, és a feltétel nélküli tisztelet, megkérdőjelezhetetlenség.

A harmadik világ a hidegháborúban a világ azon része volt, amelyik sem, a keleti (szocialista), sem a nyugati (kapitalista) tömbhöz nem tartozott. Többségük a gyarmati felszabadulás idején jött létre.

A dráma egy irodalmi műnem, mely alapvetően párbeszédekre (dialógusokra) épül. Többnyire színházi előadásra szánt, nagy alfajai a tragédia, komédia és a színművek. Az epika és a líra mellett az irodalom harmadik műneme, eredetileg cselekvést jelent, tárgya valamilyen külvilágból merített esemény, eseménysor.

A tájelíró költemény (tájleíró vers) egy tájat mutat be, valamint a költő tájhoz fűződő érzéseit, a táj hatására keletkező gondolatait. Az epika-líra határán található műfaj.

A metafora típusú képek esetében a fogalmi és a képi oldal között hasonlóságról beszélünk valamilyen közös jegy alapján. A csoport névadója a metafora (gör. ’átvitel’), amelyben két dolgot azonosítunk egymással: az egyik dolog nevét átvisszük a másikra. Két altípusát különböztethetjük meg szerkezeti szempontból. Teljes metaforáról beszélünk, ha mind a képi, mind a fogalmi sík jelen van a szövegben, mint például Petőfi híres versének refrénjében (A természet vadvirága): „A korláttalan természet / Vadvirága vagyok én.” 

Az elkoga (ecloga) egy görög eredetű lírai (lírikoepikus) műfaj, mely a pásztori világot mutatta be. Dialogikus formát használ, különféle érzéseket, gondolatokat, szembesít az olvasóval. Sokszor dialogikus formát használ, azaz párbeszédekre épít.

Az érettségin a novellaelemzés és a két vers összehasonlítása között választhattok. Akármelyiket választjátok erre a feladatra kapjátok a legtöbb pontot a három közül. Emiatt érdemes előre felkészülni és hamar eldönteni, melyikre fogtok koncentrálni a felkészülés folyamán. 

Az érettségi előtt álló diákok gyakran félnek a két vers összehasonlításától, így a novellaelemzésre hagyatkoznak. A versek összehasonlításánál az a tanári tapasztalatunk, hogy a versek tömörsége, rövidsége az, amely elrettentő számotokra. Valóban nehezebb értelmezni a verset, mint a novellát?

A ballada eredetileg egy verses kisepikai, nép - és műköltészeti műfaj. A mű előzményeit, eseményeit és a legfőbb okokat nagyrészt a drámai párbeszédekből és a lírai monológokból ismerhetjük meg. A műfaj lényeges jellemzője, hogy az embereket kiélezett lelkiállapotban, lélektani helyzetekben ábrázolja, sokszor a megzavart emberi lélek magatartását mutatja be.

Az epigramma egy tömör, rövid, csattanóval végződő lírai műfaj. Hossza általában 2-4 verssornyi, mondanivalóját tekintve tömör, és szellemes, rövid csattanóval végződik. Gyakori versormája a disztichon, de más versformákat is használ.

A gömb térfogata és felszíne már az általános iskolás tananyag részét képezi. Annál is inkább, hiszen a gimnáziumi felvételin nagyon gyakran jönnek elő a gömb térfogatával, és felszínével kapcsolatos feladatok, ahogy az érettségi vizsgán is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a gömb fogalmával, és a megfelelő számítási képletekkel.

A térfogat számítás rendszeresen előjön az érettségi vizsgákon. Még a gimnáziumi felvételin is gyakran jönnek elő olyan feladatok, ahol meg kell határozni, hogy mekkora egy adott testekből álló alakzat térfogata. Ehhez pedig tudni kell, hogy hogyan kell meghatározni a térfogatát az egyes testeknek.

A henger már az ötödik osztályos matematika számonkéréskor is előkerül. Mégis miért fontos, hogy tisztában legyünk a hengerre vonatkozó legfontosabb állításokkal és összefüggésekkel? Azért, mert a középiskolai felvételin, és az érettségin is rendszeresen jönnek elő olyan kérdések, melyek a hengerhez kapcsolódnak.

A gúla térfogata és felszíne már általános iskolában is tananyag – a gimnáziumi felvételin rendszeresen jelennek meg olyan feladatok, melyek a gúlával kapcsolatosak. Az érettségin is rengetegszer vannak gúlával kapcsolatos számítások. Hogyan számítható ki a gúla térfogata és felszíne? Mik a gúla részei?