A tájelíró költemény (tájleíró vers, tájvers) egy tájat mutat be, valamint a költő tájhoz fűződő érzéseit, a táj hatására keletkező gondolatait. Az epika-líra határán található műfaj, a felvilágosodás és a romantika szülötte. Gyakran jelennek meg benne különféle tárgyak, épületek, nem csupán a természet. Petődi Sándor volt az egyik legjelentősebb költőnk, aki tájleíró verseket írt. Legismertebb művei: Alföld (1844), A csárda romjai (1845), A Tisza (1847), Kiskunság (1848), A puszta, télen (1848).

Online tanulófelület

Kattints!