Hogyan zajlik a történelem esszéírás? Mik a történelem érettségi esszé témakörök? Mit tesz igazán sikeressé egy megírt töri esszét? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
A középszintű töri érettségi szent grálja talán a történelem esszé írás. Az mindig is kiszámíthatatlan volt, hogy mit fognak kérdezni a tesztkérdéseknél, vagy az érettségi vizsga egyéb részein – az azonban teljesen kiszámítható volt mindig is, hogy az esszékérdések között mik fognak előjönni. Itt kapunk egy témakört, amit ki kell dolgozni írásos formában, és ezek a témakörök kiszámíthatók. Rengeteg érettségiző itt próbálja meg a vizsga „biztos pontjait” megszerezni. De mik a történelem érettségi esszé témakörök? Hogyan írjunk esszét? Mik voltak a korábbi években a történelem esszé feladatok?
Hogyan kell történelem esszét írni?
Talán meglepő, de rengeteg diák nincs tisztában azzal, hogy mi a pontos menete, „hogyanja” a történelem esszé írásnak. Már azon is rengeteg pontot bukhat egy felvételiző, hogy nem tudja, hogy hogyan kell a fogalmazást tagolni, vagy hogy a „spontán írás” helyett melyek azok a témakörök, amikre mindenképp ki kellene térni. Íme, lássuk a fontos tippeket!
1. Ismételjük át a legfőbb témaköröket!
Nagyon fontos, hogy a legfőbb témaköröket ismételjük át, amikor történelem esszét szeretnénk írni. Károly Róbert, a középkori jobbágyrendszer, világháborúk és a kommunista rendszer – ezek pár évente előkerülő témakörök. Persze, a feladat szabja meg, hogy pontosan mit kell tennünk – de ha erős rálátással rendelkezünk a témára, akkor az már fél siker.
2. Tanuljunk meg rövid és hosszú esszét is írni!
A történelem érettségin két darab esszére számíthatunk – egy rövid, és egy hosszú esszére. Az egyik esszé hosszabb, a másik pedig rövidebb – és a rájuk kapható pontok is ezzel arányosak. Máshogy kell felépíteni egy rövid, és egy hosszú esszét a történelem érettségi vizsgán, hiszen a használható szöveg mennyisége is eltér. Fontos, hogy tudjunk röviden, tömören is beszélni egy témáról, vagy pedig hosszabban.
3. A feladatot pontosan értelmezzük, mielőtt neki kezdenénk!
Az esszé témakörök évről évre hasonlóak az érettségi vizsgán – ha valaki megnézi a korábbi feladatsorokat, vagy a nemzeti kerettantervet, akkor viszonylag egyértelműen látszik, hogy milyen témakörök jöhetnek szóba. De ez nem jelenti azt, hogy egy előre begyakorolt fogalmazást kellene a papírra vetnünk. A feladat mindig pontos előírásokat tartalmaz. Lehet, hogy arra kérnek minket, hogy egy térképvázlat szerint dolgozzunk, vagy valamilyen számadatokat használjunk fel. Ezeket mindenképp be kell építeni a fogalmazásunkba.
4. Készítsünk piszkozatot!
Nagyon sokan itt követik el talán a legnagyobb hibát: csak nekiugranak a feladatnak, és írják, ahogy kijönnek a gondolatuk a fejükből. Ezzel úgy gondoljuk, hogy időt spórolhatunk meg, viszont nem fogunk túlzottan sok pontot sem veszíteni. Ez hatalmas tévedés. Egy jó piszkozat – habár időbe kerül az elkészítése – sok időt spórol meg nekünk, hiszen az esszéírás sokkal gördülékenyebben megy, és magabiztosabban, ha tudjuk a legfontosabb fogalmakat és évszámokat. Ha ezeket kihagyjuk, a pontvesztés is garantált.
5. Legyen az érvelésünk konzisztens!
Mindig ügyeljünk arra, hogy ok-okozati összefüggések feltárása is legyen a dolgozatunkban. Sokan úgy gondolják, hogy ez nem szükséges – elég, ha néhány évszámot kimásolnak a történelmi atlaszukból, és kész. A dolgozatban érezhetően vissza kell tükröződnie annak, hogy értjük az ok-okozati összefüggéseket. Különösen nagy hiba, ha megpróbálunk olyan összefüggéseket leírni, amelyek nem is igazak.
6. Használjuk a történelmi atlaszt!
A történelmi atlasz használata gyakorlatilag kötelező. Lehet, hogy a vizsgadrukkban nem emlékszünk bizonyos évszámokra, vagy eleve nem is tudtunk róluk. Az érettségi vizsga természetesen úgy van kitalálva, hogy a témára való rálátás nélkül, csupán az atlasz használatával ne lehessen igazán szép eredményeket elérni – viszont sok pontot bukhatunk, ha azt hisszük, hogy nem lesz a segítségünkre. Legalább arra használjuk, hogy a legfontosabb évszámokat ellenőrizzük!
7. Ügyeljünk a helyesírásra!
Az esszén rengeteg pontot veszíthetünk, amennyiben a helyesírási szempontoknak nem felelünk meg. Figyeljünk arra, hogy a tulajdonneveket jól írjuk le, hiszen ezeknek az írása nem mindig egyértelmű – különösen külföldi személyek esetén. Ezen a részén a vizsgának ugyanúgy rengeteg pontot veszíthetünk, akár csak a magyar nyelv és irodalom esszén.
8. Legyen a felépítés az elvárásoknak megfelelő!
A történelem esszé legyen megfelelő felépítésű. Legyen bevezető, ahol egy bekezdésben, és néhány mondatban beszélünk az előzményekről, az adott uralkodó, vagy kor legfontosabb állításairól. Utána következzen a tárgyalás, mely akár több bekezdésből is állhat, ha ez logikailag indokolt: itt mutassuk be a konkrét részeit a fogalmazásnak. A végén pedig, a befejezés részben beszéljünk a következményekről, illetve fogalmazzunk meg egy konklúziót.
Mik voltak a korábbi években a történelem érettségi esszé témakörei?
Íme, lássuk táblázatba foglalva, hogy mik voltak a középszintű történelem érettségin az esszé témakörök az utóbbi 10 évben.
|
|
témakörök |
| 2011. május | A gótikus építészet
A nemzetiszocialista állam A reformáció kulturális hatásai Hunyadi Mátyás jövedelmei A 12 pont Jobbágyfelszabadítás Kádár-korszak Rendszerváltás |
| 2011. október | Az iszlám vallás
A kubai válság Anjou-kori városfejlődés Magyar államalapítás Kossuth és az iparfejlesztés Az 1848–1849. évi szabadságharc Trianon gazdasági következményei A Rákosi-korszak |
| 2012. május | A levantei kereskedelem
Az ENSZ IV. Béla intézkedései a tatárjárás után Magyarország három részre szakadása A nemzeti eszme és a reformkori kultúra A kiegyezés A bethleni konszolidáció Kisebbségek Magyarországon |
| 2012. október | Tridenti zsinat
Az első világháború Aranybulla Károly Róbert gazdasági reformja Nemzetiségek a dualizmus korában II. József Erdélyi magyarság 1956 utáni megtorlások |
| 2013. május | Középkori gazdaság
ENSZ Honfoglalás Magyarországi reformáció Széchenyi reformprogramja Áprilisi törvények és a kiegyezés XX. századi demográfia Mai magyar társadalom |
| 2013. október | Középkori mezőgazdaság
Nácizmus Erdély Államalapítás Szatmári béke Budapest fejlődése Trianon Rendszerváltás |
| 2014. május | Invesztitúraharc
Első ipari forradalom Tatárjárás következményei Hunyadi Mátyás Dualizmus kori ipar Kossuth programja Nagy Imre 1956-ban Társadalom és életmód |
| 2014. október | Középkori egyház és a művelődés
Etnikai kérdés az I. világháború után Mohácsi csata Egyházszervezés Magyarországon Svábok betelepítése 1848/49-es szabadságharc Rákosi-korszak Bethleni konszolidáció |
| 2015. május |
A felvilágosodás alapelvei
|
| 2015. október | XVI. századi gyarmatosítás
Náci propaganda Géza fejedelem Tatárjárás Széchenyi gazdasági programja Dualizmus kori Budapest Határon túli magyarság Rákosi-korszak |
| 2016. május | Felvilágosodás
Sztálini diktatúra Erdélyi Fejedelemség Mária Terézia úrbéri rendelete I. Károly (Róbert) gazdasági reformjai Rákosi-korszak Az 1848–49-es magyar szabadságharc Bethlen István miniszterelnöksége |
| 2016. október | Iszlám és kereszténység
A nők helyzete Károly Róbert bányareformja Magyarországi török terjeszkedés Nemzetiségek a dualizmus korában Mária Terézia vámrendelete A rendszerváltás Magyar külpolitika az 1920-as években |
| 2017. május | Ókori görög hitvilág
Második világháború kirobbanása Tatárjárás Nehézipar a dualizmus korában |
| 2017. október | Első ipari forradalom
Sztálini terror Magyarország népessége (XVIII. sz.) Magyarországi holokauszt |
| 2018. május | Első ipari forradalom
Magyarországi etnikai változások A keleti blokk gazdasági jellemzői A magyarországi nyilasuralom |
| 2018. október | Julius Caesar egyeduralma
Jobbágykérdés a reformkorban Európa a második világháború után Ellenforradalmi rendszer konszolidációja |
| 2019. május | A középkori uradalom
I. (Szent) István uralkodása A sztálini propaganda és ideológia A trianoni béke következményei |
| 2019. október | Középkori céhek
ENSZ Mária Terézia reformjai Rákosi-korszak |
| 2020. május | Keresztény vallás tanításai
I. Károly gazdasági reformjai Németország terjeszkedése a második világháborúban 1956-os forradalom eseményei |
| 2020. október | Mohamed és az iszlám születése
II. József reformjai Szovjetunió felbomlása Bethlen István miniszterelnöksége |
Összefoglalás
A történelem érettségi esszé megírása azért nagyon fontos, mert ezen akár 50 pontot is szerezhetünk. A történelem érettségi vizsga legkiszámíthatóbb része, amelyre könnyedén felkészülhetünk, ha tudjuk az esszéírás legfontosabb szempontjait, és előre megtanuljuk a legfontosabb tényeket, fogalmakat.