A víz sűrűsége és fajhője a mai modern fizikában rengeteg helyen felhasznált. Ha nem ismernénk a víz sűrűségét és fajhőjét, akkor hogyan számíthatnánk ki például az esti fürdéshez szükséges hő mennyiségét? Vagy honnan tudhatnánk, hogy egy adott hőmérsékleten a víz mennyire fogja szétfeszíteni a tartályt?

A mai erőművek tervezése is gyakorlatilag elképzelhetetlen lenne ezen adatok megfelelő ismerete és használata nélkül. A víz fajhője a számos egyéb folyadék fajhője mellett kiugróan magasnak mondható – vannak olyan folyadékok, melyeknek kisebb, és vannak olyanok, melyeknek sokkal kisebb a fajhője – habár általában kijelenthető, hogy a folyadékok fajhője a legnagyobb az összes halmazállapot közül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a víz felmelegítéséhez sok energiára van szükség.

A víz sűrűsége szobahőmérsékleten a többi folyadékhoz viszonyítva körülbelül átlagosnak mondható. Nem számít kiugróan magasnak, sem pedig kiugróan alacsonynak sem. A víz szobahőmérsékleten körülbelül 1kg/dm^3 sűrűséggel rendelkezik, így könnyen megjegyezhető a számadat.