A víz sűrűsége és fajhője a mai modern fizikában rengeteg helyen felhasznált. Ha nem ismernénk a víz sűrűségét és fajhőjét, akkor hogyan számíthatnánk ki például az esti fürdéshez szükséges hő mennyiségét? Vagy honnan tudhatnánk, hogy egy adott hőmérsékleten a víz mennyire fogja szétfeszíteni a tartályt?
A mai erőművek tervezése is gyakorlatilag elképzelhetetlen lenne ezen adatok megfelelő ismerete és használata nélkül. A víz fajhője a számos egyéb folyadék fajhője mellett kiugróan magasnak mondható – vannak olyan folyadékok, melyeknek kisebb, és vannak olyanok, melyeknek sokkal kisebb a fajhője – habár általában kijelenthető, hogy a folyadékok fajhője a legnagyobb az összes halmazállapot közül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a víz felmelegítéséhez sok energiára van szükség.
A víz sűrűsége szobahőmérsékleten a többi folyadékhoz viszonyítva körülbelül átlagosnak mondható. Nem számít kiugróan magasnak, sem pedig kiugróan alacsonynak sem. A víz szobahőmérsékleten körülbelül 1kg/dm^3 sűrűséggel rendelkezik, így könnyen megjegyezhető a számadat.
o C |
sűrűség kg /m3 |
fajhő ( c ) kJ / kg*K |
0 |
999,9 |
4,226 |
5 |
1000 |
4,195 |
10 |
997,7 |
4,195 |
15 |
999,1 |
4,187 |
20 |
998,2 |
4,182 |
25 |
997,1 |
4,178 |
30 |
998,2 |
4,182 |
35 |
994,1 |
4,175 |
40 |
992,2 |
4,175 |
45 |
990,2 |
4,176 |
50 |
988,1 |
4,178 |
55 |
985,7 |
4,179 |
60 |
983,2 |
4,181 |
65 |
980,6 |
4,184 |
70 |
977,8 |
4,187 |
75 |
974,9 |
4,190 |
80 |
971,8 |
4,194 |
85 |
968,7 |
4,198 |
90 |
965,3 |
4,202 |
95 |
961,9 |
4,206 |
100 |
958,4 |
4,211 |
110 |
951,0 |
4,224 |
120 |
943,5 |
4,232 |
130 |
934,8 |
4,250 |
140 |
926,3 |
4,257 |
150 |
916,9 |
4,270 |
160 |
907,6 |
4,285 |