9. osztály

A hopliták az ókori Görögországban nehézfegyverzetű gyalogos katonák voltak, jellemző felszerelésük a bronzsisak, lábvért és mellvért, valamint a nagyméretű pajzs és a rövid kard, valamint hosszú lándzsa.

A polisz egy ókori görög város, azaz városállam. Egy központi városból és a hozzá tartozó környező falvakból állt, így épzett egy önálló államformát. A központi várost fal vette körül, de a legtöbben ezen kívül, a falakban élrtek.

A mitológia kifejezés megismeréséhez először a mítosz szó ismerete szükséges. A mítosz görög eredetű szó, jelentése mese, monda, történet. A mítosz általában istenekről, isteni eredetű lényekről, vagy emberfeletti képességű személyekről szóló történet. Az isteneket emberi tulajdonságokkal ruházták fel a mítoszokban.

Szolón (Kr. e. 638 körül – Kr. e. 558 körül) kiváló képességű ókori athéni politikus, hadvezér és költő, a hét görög bölcs egyike. Nevéhez köthető az úgynevezett szolóni alkotmány, vagyis a timokratikus állami berendezkedés megteremtése, ami az anyagi javak birtoklásán alapult.

Periklész (Kr. e. 495 – Kr. e. 429) Athén egyik kiemelkedő kormányzója, politikusa, uralkodásának idejét szokták "Athén Aranykora"-ként emlegetni. Rendkívül befolyásos szónok és hadvezér volt

A triumvirátus jelentése három férfi szövetsége. Az I. triumvirátus Julius Caesar, Crassus és Pompeius között jözz létre, míg a II. triumvirátus Octavianus, Lepidus és Antonius között.

A hűbéri lánc a középkori társadalom személyi függőségi viszonyainak a hálózata, egyfajta hatalmi struktúrát jelent. Ez jelöli a földesurak az uralkodóhoz, illetve egymáshoz való viszonyát.

A feudalizmus a középkori társadalom szokásos berendezkedése. Olyan társadalmi, jogi, politikai és gazdasági berendezkedés, ahol a hűbérurak és vazallusok között egy különleges jogi rendszer áll fent. Másik neve hűbériség vagy hűbéri rendszer, a föld birtoklásán alapul.

A tized a középkorban a jövedelem tizedrészét jelentette, melyet Istennek kellett felajánlani, az egyház munkáját kellett anyagilag támogatni. A tized szó egyik ismert szinonímája a dézsma, mely a latin decima "tized" szóból ered.

A magyar honfoglalással kapcsolatban kevés írásos forrás maradt fent, a folyamatot emiatt nagyon nehéz pontosan leírni. A magyar nép Kárpát- medencébe érkezésével kapcsolatban a hiányos források miatt két, egymástól jelentősen eltérő elmélet is született, melyeknek több részlete ma is kérdéseket vet fel.

A magyar történelemben többször is előfordult, hogy a király személyét illetően nem volt egyetértés a főurak körében, más- más jelöltet támogattak. Ilyen volt Hunyadi Mátyás is, aki a kort jellemző belpolitikai viszályok és a külső, török fenyegetés idején került a trónra egy olyan családból, ami korábban nem adott uralkodót még. A szerencsének is köszönhetően került a Magyar Királyság élére, de rátermettsége, műveltsége és jó politikai döntései miatt tudta megőrizni a koronát több, mint 30 éven keresztül.

Ha a magyar történelem nagy személyeit kérdezzük meg valakitől, akkor biztos, hogy eszébe jut Hunyadi János neve. Lehet, hogy csak a nándorfehérvári csatát tudja hozzá kapcsolni és a déli harangszót, vagy csak annyit, hogy Mátyás király apja, de az ő személye olyan mélyen beleivódott a magyarság tudatába, hogy ha nem is elsőként mondja, akkor is benne lesz a felsorolásban Kossuth Lajos, I. (Szent) István és Horthy Miklós mellett.

Az újszerzeményi bizottság a kamarának alárendelt hivatal volt 1688-tól, a török elleni harc befejeztével visszaszolgáltatták a törököktől visszafoglalt területeket korábbi tulajdonosaiknak a tulajdonjogot igazoló oklevél és a birtok értékének 10%-a ellenében.

A dráma egy irodalmi műnem, mely alapvetően párbeszédekre (dialógusokra) épül. Többnyire színházi előadásra szánt, nagy alfajai a tragédia, komédia és a színművek. Az epika és a líra mellett az irodalom harmadik műneme, eredetileg cselekvést jelent, tárgya valamilyen külvilágból merített esemény, eseménysor.

Az epika, elbeszélő irodalom, a dráma és a líra mellett a három idodalmi műnem egyike. Az epikus/elbeszélő művek összefoglaló elnevezése. Alapvetően cselekényt ábrázol, az író a cselekményeket elbeszélés formájában mutatja be.

Az elkoga (ecloga) egy görög eredetű lírai (lírikoepikus) műfaj, mely a pásztori világot mutatta be. Dialogikus formát használ, különféle érzéseket, gondolatokat, szembesít az olvasóval. Sokszor dialogikus formát használ, azaz párbeszédekre épít.

A százalékszámítás már jóformán kisiskolás korunkban ránk köszön. Már hatodik osztályos iskolai tanulóktól is elvárás, hogy profin tisztában legyenek a százalékszámítás csínjával – bínjával. Viszont, már ez előtti korban is megjelenik az emberekben a százalékszámítással kapcsolatos érdeklődés. Miért?